Cselekedjen - küldjön e-mailt képviselőjének most!

 A munkahelyi egyenlőség alapvető jog

A férfiak és nők közötti egyenlőség alapvető jog és az EU-szerződések egyik legfőbb kötelezettségvállalása. Habár több folyamat is elindult a munkahelyi egyenlőség megteremtése érdekében, addig a felsővezetőségben levő egyenlőség még mindig fellelhetetlen maradt. Az egyenlőség megteremtéséről évek óta folyó vita és pozitív szándéknyilatkozatok ellenére a nők aránya a legnagyobb vállalatok legfőbb döntéshozatali testületeiben továbbra is mindössze 16%. A kötelező részarány bevezetése nagyon fontos eszköze lenne az egyenlő képviselet megteremtése érdekében.

 

Nincs mentség az alacsony képviseletre

Nincsen hiteles mentség arra, hogy miért legyen kevesebb nő a felsővezetőségekben. Egyes cégek azzal érvelnek, hogy a nőkben nincs meg az a kellő képesség, hogy a vezető testületekbe kerüljenek. Azonban az elmúlt évtizedben egyes szakokon több nő szerzett egyetemi végzettséget, mint férfi: gazdasági, jogi és üzleti területen a végzett diákok 60%-a nő. Több mint elegendő kiváló képességű női jelölt áll készen arra, hogy egyenlő feltételű felvételi és előléptetési lehetőségekkel nézzenek szembe. 

 

Az üléstermi egyenlőség értelmes üzletet teremt

Azok a vállalatok, melyek sokszínűbb vezetőséggel rendelkeznek, könnyebben alkalmazkodnak a piaci és gazdasági változásokhoz. Kutatások mutatták ki, hogy az átlagnál magasabb profitot eredményeznek azok a cégek, amelyekben magasabb a női nemű igazgatók száma. A nők kizárása a felsővezetőségekből az európai vállalatokat is megfosztja ezen jelentős munkaerőben rejlő lehetőségektől. Az előléptetés szintén döntő szerepet tölt be a munkaerő motiválása terén; tehát kizárni a munkaerő egy részét az előléptetésekből, nem túl kedvező ösztönző erőként hat.

 

Az üléstermi kvóta működőképes

Az elmúlt évek üzleti szóhasználata ellenére a felsővezetőségek női részvétele még mindig elfogadhatatlanul alacsony maradt. Az önálló szabályozás láthatóan nem működik, azonban a kötelező keretszámok rendszere a vezetőségi női részarány tekintetében bizonyítottan sikeres.  

Az olyan országokban, mint például Norvégiában, ahol bevezették a kötelező keretszám-előirányzatot, ott a nők részaránya a vezetőségekben jelentősen növekedni kezdett: az előirányzott 40%-ot el is érték ott. Finnországban 40%-os kvóta van meghatározva az állami szektor vállalatainak, melyet már meg is valósítottak. Ez Európai Unióban ez az arány csak 14%.

 

Megszakítani az ördögi kört

A kötelező keretszámok meghatározása szükséges ahhoz, hogy megszakítsuk az ördögi kört: amíg a vezetőségekben a férfiak létszáma dominál, addig ők hajlamosak lesznek az új vezetőségi helyekre olyan hasonló férfiakat választani, mint ők maguk. Az csak egy legenda, hogy a jelenlegi felvételi eljárások teljes mértékben a képességekre alapulnak, és a kötelező részarány csökkentené a minőséget. A kötelező részarányok rendszere arra ösztönözné a vállalatokat, hogy új utakon keressenek tehetséges embereket és a valódi képességek alapján döntsenek, ahelyett, hogy az elvárásaikat egy már korábban, informális hálózatokon keresztül kiválasztott férfihez illesztenék. A sokszínű vezetőség nagyobb valószínűséggel választ sokszínűbb új tagokat. Az egyenlő képviselet biztosítása a nők számára a legfelsőbb döntéshozatal területén nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az üzleti szféra minden területét vonzóvá tegyük a nők számára.  

 

greensefa.jpg

 

Ezt az e-mailt minden magyar képviselőnek elküldjük